Language selection

forintoshaz-logo

Elérhetőségeink

Horváth Hedvig
+36 (30) 521-7411
info@forintoshaza.hu

Vezetékes számunk:
+36 (92) 367-027

Lájkolj minket

Gallery

 

Ennyien láttak minket:
látogató számláló

Látnivalók

Kehidakustány település három, valamikor önálló falucskából Kehida, Kustány és Barátsziget községekből alakult.

A falu körül meglévő források, friss patakok a Zala folyó, az erdők és a rétek, mindezen kiváló természeti adottságok már évezredek óta vonzotta az embereket. A legkorábbi településnyomok a Bronzkor végéről,Krisztus előtt XIV-VIII. századból származnak, Barátsziget területéről. Honfoglaló őseink 900-ban terjesztették ki fennhatóságukat a Dunántúlra. Emlékeiket Kehidakustányhoz legközelebb, Zalaszentgróton feltárt sírokban találtak meg.

Kehida

kehida13

A XIII. század második felétől nem volt egyetlen központja a megyének. Emiatt Kehida központi fekvése révén igen alkalmas település volt a középkorban, hogy a megye nemesei rendszeresen itt gyűljenek össze.Kehida első írásos emléke is e korból származik.  Kehida községrész a XIII. század végéig a Koppányi család birtoka, majd Kőszegi Miklós nádor elfoglalta. Őtőle 1319-ben Károly Róbert elkobozza és a Kanizsai család alapítójának adja. A Kanizsaiak az urak egészen 1523-ig, amikor is a falut Kanizsai László, a családjának tett szolgálataiért odaadományozza Háshágyi Dánesnek. A török idők a Háshágyiakra nagy feladatot róttak. A vidéki, nehezen védhető udvarházat várrá kellett erősíteni, ezért az épületet árkokkal, falakkal, sáncokkal vették körül. A vár 1554-ben már állt, a törökök 1588-ban lerombolták.

 

A törökök pusztítását követően a falu szinte teljesen elnéptelenedik, sokan kiköltöznek Felső Kehidára a mai szőlőhegyre Kiskallos vagy Karacsfölde területére, amit ma Pusztafalunak hívunk. aztán egészen 1681-ig - a Hertelendyek birtoklásának kezdetéig - a falu több részbirtokos kezén van.

A Deák család házasság révén kerül Kehidára. 1757-ben Deák Gábor- Tárnok földesura - feleségül vette Hertelendy Annát.A falu neve ezt követően összefonódik a Deák családdal, különösen Deák Ferencnek a nevével, aki 1808-1854-ig volt a falu lakója, később földesura. 1854-ben Pestre költözött a birtokot Széchenyi Ödön, Széchenyi István fia vette meg, majd adta el Baronyi nevű bankár családnak. Tőlük a Károlyi család tulajdonába került. 1924-ben az uradalom egy részét kiparcellázták, mezőgazdasági szakiskola céljára. Ez az iskola 1977-ig működött a térség egyetlen faluban működő, középfokú intézménye volt. Az iskola megszűnését követően a település további fejlődését a területén feltárt termálvíz hasznosítása jelentette.

Kustány 
kehida2

Kustány községrész első írásos említésével 1181-es oklevélben találkozhatunk, Kustány (Custan) fia Ambrus nevével. A falu részben királyi, részben nemesi birtok. A XV. században több falura oszlik, különböző birtokosokkal Egyházas- és Felsőkustány, később Alsókustány neve is szerepel. Az utóbbi két elnevezés a mai napig megmaradt a közbeszédben. Később Boldogasszony Kustánya néven is említik a kustányi Sziget

ben lévő templom védőszentjére, Angyalos Boldogasszonyra utalva. A községet ezután más-más nemesek birtokolták több nemesi kúria is állt a faluban. Alsókustányban az erdő mellett faszénégető és téglaégető hely volt. A tevékenységre a terültnek máig fennmaradt Téglaszéni gödör elnevezés utal. Ezen égető biztosította az uradalmaknak és majorságaiknak épületanyagát.

 

A községrész önállóságát 1977-ben Kehidával történt település összevonással veszítette el.

 

Barátsziget

Barátsziget önálló település volt Kehidától északra, az örvényesi Pálos rend birtoka, ahol a Zala folyón malmot működtettek. A malmot az 1630-as évek végéig a Hagymássy család üzemeltette, mely kezdetben négy, majd kétkerékre járó malom volt. A településrészt 1939-ben egyesítették Kehidával.

FaLang translation system by Faboba